Az írókról készülő portrék szerkesztői Labancz Frida, Csáky Zoltán, Csép Sándor, Huszár Irma, Szekernyés János (külső munkatárs) voltak. Portréfilmek, interjúk készülnek olyan színészekkel, rendezőkkel, mint Lohinszky Loránd, Vadász Zoltán, Orosz Lujza, Csiky András, Illyés Kinga, Széles Anna, Tompa Miklós, Harag György, Taub János, Kovács Levente – szerkesztőik Labancz Frida, Huszár Irma, Csép Sándor, Máthé Éva, Tomcsányi Mária és mások.
A magyar nyelvű médiában elsőként sugároztak dokumentumfilmet a második világháború végén a román hadsereg által elkövetett atrocitásokról (Fekete vasárnap, rendező Boros Zoltán, operatőr Xantus Gábor, 1993) és az 1956-os forradalom utáni megtorlások erdélyi magyar áldozatairól (szerkesztő Tófalvi Zoltán, operatőr Miholcsa Gyula). A politikai, közéleti műsorok szerkesztői figyelemmel kísérték a román törvényhozásnak a kisebbségeket érintő ténykedését, a román–magyar kapcsolatok alakulását, az RMDSZ tevékenységét. Ezek a műsorok objektivitásuk és nyíltságuk miatt a román nézők körében is népszerűek voltak, s a politikai elit egy részében szintén pozitív visszhangot váltottak ki. További rovatok: Rólunk van szó, Itthon, Nyílt tér, Quo vadis (közéleti, politikai, gazdasági vitaműsorok), Ébresztő (ifjúsági rovat, benne szatíra, kabaré, Kacsó Sándor, Schneider Tibor), Citadella (kulturális magazin, Mosoni Emőke, Kacsó Edit), Juhaimnak maradékát összegyűjtöm (a szórványmagyarság problémáit bemutató sorozat, B.
Nagy Veronika és Vetési László), Műhely, Téka (erdélyi magyar építészeti örökség, képzőművészet, Bartha Ágnes), Manóvilág (gyermekműsor, Gödri Ildikó), színházi beszámolók, riportok, színészportrék (Tomcsányi Mária, Nagy Enikő), nyelvművelő műsor, egyházi rovat (Tövissi Ildikó), iskolarovat (Tövissi Ildikó, Kós Anna), zenés riportok (Antal Áron), Históriánk (Meltzer Éva Lia magyar történelmi sorozata), Harmadik part (hétköznapi pszichológia, B. Nagy Veronika, Sánta Ádám). Érdeklődésnek örvendett a Reggeli c. szerdai műsor (a bukaresti vagy Bukarestben dolgozó magyarokról, szerk. Gödri Ildikó), Egy csésze kávé (délutáni beszélgetések), a történelmi, kultúrtörténeti, hagyományőrző dokumentumfilmek (Balázs János, Boros Zoltán, Simonffy Katalin, Tomcsányi Mária, Tófalvi Zoltán, Xantus Gábor).
Könyvbemutatók, interjúk, portréfilmek, megemlékezések alkalmával Bajor Andor, Balogh Edgár, Jordáky Lajos, Bartalis János, Beke György, Benedek Elek, Csiki László, Molter Károly, Dsida Jenő, Franyó Zoltán, Horváth Imre, Horváth István, Huszár Sándor, Kányádi Sándor jelent meg a képernyőn. Az 1980-as évek elején Gálfalvi Zsolt (külső munkatársként) a Sokszemközt c. műsorban beszélgetett Bálint Tiborral, Domokos Gézával, Farkas Árpáddal, Fodor Sándorral, Sütő Andrással, Lászlóffy Aladárral.
A Feczkó Zoltán szerkesztette Vidám zenés magazinban hivatásos állami népi együttesek, műdal- és nótaénekesek, amatőr együttesek léptek fel. A magyar adás 1972–85 között évente átlag 600 filmezett politikai-gazdasági híradót, mintegy 100 főriportot, 150 zenei műsort, 60-70 politikai kommentárt közvetített. A bukaresti magyar adás első felelős vezetője Molnár Vilmos és Kónya Anna volt (1969–70).
). Néhány film készítői túllépték a cenzúra tűréshatárát, így Csép Sándor filmje a kolozsvári Hóstát „városfejlesztés” címén történt felszámolásáról, vagy Fischer István játékfilmje Páskándi Géza szövege alapján (Legalább Európát), amelyet a cenzúra nem is engedett bemutatni. Készítettek erkölcsi, oknyomozó riportokat, ilyen volt az Emberek és erkölcsök c. sorozat 1973-ban. Az 1970-es évek végéig Aradits László, Csép Sándor, Csáky Zoltán, Máthé Éva, Labancz Frida szerkesztésében egymást követték az erkölcsi oknyomozó riportok (ankétok), ezek közül 1979-ben Labancz Frida ACIN-díjat kapott Paprika ankét c.
A bálványosi vagy zsögödi folklórfesztiválról, a gyimesi csángó fesztiválról készített filmriportok példát szolgáltattak fesztiválok rendezésére más régiókban is. A komolyzenei műsorok kialakításában László Ferencnek volt nagy szerepe, ezt folytatta Simonffy Katalin, Pódium és Zenei őrjárat c. műsoraival, amelynek keretében sok, abban az időben fiatal zenészt ismerhetett meg a néző: Rónai Antalt, Csíky Boldizsárt, Ruha Istvánt, Simó Katalint és másokat. A magyar adás felvállalta a régizene-mozgalmat is: támogatta és sugározta a Csíkszeredai Régizene Fesztivál rendezvényeit; Boros Zoltán az Énekben hallottam c. sorozatban bemutatta a magyar műzene erdélyi kezdeteit.
m4 sport+ (m4 sport plusz) mai műsora - TV műsor
DVTK kosárlabda | Hivatalos honlap
Európai igazságügyi portál - Szülői felelősség – gyermek
nyilvános előadás-sorozat, amelyet Erdély különböző városaiban forgattak, Nagyváradtól Nagyszebenig és Brassóig, Csíkszeredától Nagybányáig. Ez zenés, szórakoztató és egyben művelődéstörténeti, helytörténeti adás volt. Műsorai Tapsoljuk Váradot, Tapsoljuk Kolozsvárt, Tapsoljuk Vásárhelyt címeken futottak. Sorozatainak fontos szerepük volt a fiatalok zenekultúrája fejlesztésében, a dzsessz, a régizene felkarolásában. Nagy nézettsége volt a Klub-délutánnak, amelyet Boros Zoltán szervezett, Csáky Zoltánnal együtt.
[NÉZD ÉLŐBEN!!!] Svédország Magyarország online
Tehát összesen heti 5 vagy 6 órában láthatók a román közszolgálati televízió bukaresti magyar adásának műsorai, ezeknek a műsoroknak adásideje azonban nincs mindig összehangolva az RTV területi stúdióinak magyar nyelvű adásaival. Az RTV1 2009-ben az ország 98%-át, az RTV2 80%-át, a csak műholdas RTV3 és a RTVR Cultural kb. 60%-át fedi le, a Nemzetközi RTV gyakorlatilag a határon túl (és interneten) fogható. Az újraindult magyar adás műsorának skálája kiszélesedett: a Heti krónika c. hírrovat (Bodor Tamás, Nagy Éva, később Mosoni Emőke) az 1970-es évektől eltérően már nem a munkában elért sikerekről szóló formális beszámoló volt, hanem valós tájékoztatást nyújtott a magyar kisebbség életéről. A híradó és a kulturális tájékoztató műsorok mellett kedveltté váltak a stúdióbeszélgetések, amelyeken a magyarság életbevágó kérdéseit (népesedés, kivándorlás, anyanyelvi oktatás, az önálló magyar egyetem visszaállítása vagy a BBTE „magyar vonalá”-nak fejlesztése, a magyarság gazdasági megerősödése, az autonómia, stb.
február 20-tól három órára bővülő) magyar adás jöjjön létre, amely egyrészt a román televízió kis nézettségű idejét, másrészt a budapesti televízió hétfői műsorszünetét kihasználva, Románia egész területén, valamint a határ menti sávban Magyarországon is, összesen mintegy négymillió magyarhoz szólt. A műsort a feliratozás révén a román nézők is figyelemmel követhették. A bukaresti magyar adás rendszeres politikai, gazdasági, társadalmi és művelődési híradót, ipari, mezőgazdasági, urbanisztikai riportot és dokumentumfilmet, szociográfiai és tényfeltáró riportsorozatot, portrésorozatot, tudományos, erkölcsi, egészségügyi riportokat, a jogi nevelés kérdéseiről vitát, kerekasztal-megbeszélést, történelmi tárgyú dokumentumfilmet, honismereti riportot, színházi előadást, képzőművészeti, irodalmi műsort – interjúk, versek, könyvismertetések –, folklórműsort, népzenét és könnyűzenét, dzsessz-zenét, olykor kamaramuzsikát, balettet, operát, operettet, régizene-fesztivált, tömegművelődési vetélkedőt, kabarésorozatot, ifjúsági rovatot, gyermekműsort, rajzfilmet és bábjátékot közvetített.
riportjáért. Rostás Zoltán elindította a Természet, tudomány, társadalom c. rovatot, amelyet az adás beszüntetéséig Mag Péter folytatott Horizont címmel. Ebben a rovatban hangzott el Rostás Zoltán szerkesztésében az a riportsorozat is, amely az egyetemekről és a könyvtárakról szólt, és amelynek Szabó Sándor és Gálfalvi Zsolt voltak a tudományos tanácsadói. Egy felső utasítás nyomán, miszerint foglalkozni kell a „szocialista mezőgazdaság eredményeivel és problémáival”, Aradits László sorozatot készített Kahána Mózes Hat nap és a hetedik c., dálnoki ihletforrású regénye nyomán a Kovászna megyei faluról, s ehhez olyan kiváló erdélyi agrárszakembereket, egyetemi tanárokat nyert meg tanácsadóknak, mint Pap István, Nagy Miklós és Veress István.
) vitatták meg a résztvevők. Helyet kaptak az adásban oktató-ismeretterjesztő filmek, ifjúsági és kabaréműsor, könnyűzene, a népi kultúra ápolására irányuló különböző rendezvények. A változást követő első időszakban rendkívül nagy nézettséget hoztak a magyar szerkesztőségnek a közügyi eseményekhez kapcsolódó adásai, így tudósításai az 1990. március 19-i marosvásárhelyi véres konfliktusról (Simonffy Katalin, Györfi György, Schnedareck Ervin), Sütő András kálváriájáról (Aradits László), a bukaresti TV-székház ellen 1990 júniusában történt támadásról (Aradits László, Boros Zoltán). Műsoraikban (pl. Fórum – Boros Zoltán, Hivatalnak packázása – Koczka György, Napirenden – Galbács Pál) rendszeresen cáfolták a sajtóban és a köztévé különböző csatornáin a magyarságról elhangzott hamis vádakat.
Az Illyés Közalapítvány segítségével kiegészült a szerkesztőség műszaki bázisa. A bukaresti magyar szerkesztőség helyzete azonban hamarosan megváltozott: romániai monopóliuma megszűnt, nemcsak a számos kábeltévé-hálózat által nálunk is sugárzott magyarországi adók, hanem a román közszolgálati televízió területi stúdióinak (Kolozsvár, Temesvár, később Marosvásárhely) és még inkább a helyi magántévé-társaságoknak a létrejötte miatt, amelyek egy-egy kisebb körzetben ugyan, de együttesen jelentős számú nézőt vonzottak. A magyar adást kezdetben hétfő délutánonként láthatták a nézők az RTV 1-es csatornáján, műsorideje három óra volt, de 1991 februárjától a Román Televízió akkori elnöke, Răzvan Theodorescu, megfelezte az adást: egyik része korábbi időpontra került, a másik az RTV 2-es csatornájára, amely a magyarlakta vidékeken akkor még nem volt fogható.
Közel 1 millió néző fejezte ki írásban a tiltakozását (a listát az akkori főszerkesztő, Boros Zoltán személyesen adta át Petre Roman miniszterelnöknek), de a remélt intézkedés elmaradt. 1997-től viszont egy órával bővült a műsoridő: kedd délutánra kapott a szerkesztőség 60 percet, és így az egész Románia területére sugárzó RTV1-es csatornán heti két és félórás, az ország negyven százalékát akkor már lefedő RTV2-n pedig egyórás adása lett. Az RTV2-n 2000-től reggel is volt műsor, amelynek a feliratozásától az akkori vezetés eltekintett, hogy a műsor élő lehessen. A 2000-es években a Román Televízió öt csatornáján jelentkezik műsorokkal a magyar adás: a közszolgálati televízió 1-es adóján (TVR1) heti két és fél órában (hétfőn), a 2-es csatornán (TVR2) heti egy órában (csütörtökön), a 3-as regionális csatornán (TVR3) heti 50 percben (pénteken), a Nemzetközi RTV adón (TVR International) kéthetente egy órában (pénteken), a kulturális csatornán (TVR Cultural) fél órában (csütörtökön).
A feliratozás segítségével már a rendszerváltás első, zavaros pillanataiban is hozzáférhető volt a román nézők számára, így az adás betölthette az etnikumközi kommunikációs híd szerepét. Ebben a szakaszban az alapvető különbség a korábbi ideológiai-politikai kényszer alóli felszabadulás, a burkolt metakommunikáció helyett a hiteles, szókimondó, világos tájékoztatás lehetősége volt. Újdonságnak számított az is, hogy az 1990-es években együttműködésre nyílt lehetőség a magyarországi közszolgálati televíziókkal, elsősorban az MTV-vel és a Duna TV-vel; az előbbivel műsorcserében, az utóbbival inkább közös produkciókban mutatkozott ez meg. A munkatársakat továbbképzésre Budapestre lehetett küldeni. Nagyobb szabású dokumentumfilmek készülhettek, főleg az ORTT, a Történelmi Film Alapítvány és a Duna TV támogatásával.
Románia élő eredmények, végeredmények, következő meccs
Remek második félidei játékkal győztük le a románokat - NSO
M4 Sport - TV műsor - Hatharom
A rajzfilm kivételével mindez saját produkció volt, az adás nem vett át „készárut” sem a hazai, sem a külföldi filmgyáraktól és tévé-producerektől. Tudósításai, riportjai kiterjedtek az egész ország területére, így egyetlen informális egységbe fogták össze a romániai magyarságot. Ezek az anyagok azonban elütöttek a szokásos és a hatalom által elvárt vívmányriportoktól (Csép Sándor filmje a kalotaszegi egykézésről, Labancz Fridáé Simon Magda Borsi krónika c. riportkönyve alapján a mezőgazdaság helyzetéről, illetve Szalárd-monográfiája, Csáky Zoltán torockói monográfiája, Bartha Gábor Zsil-völgyi sorozata, Fischer István kolozsvári Tehnofrig-riportja stb.
Rengeteg helytörténeti riportot is sugároztak; főleg Labancz Frida, Aradits László, Csép Sándor, Csáky Zoltán és Józsa Erika járta a magyarok által lakott vidékeket. A magyar adás műsorai népszerűsítették néprajzi, népköltészeti értékeinket. Messze sugárzó hatást ért el az a kezdeményezés, hogy felvállalták a táncházmozgalom támogatását. A Simonffy Katalin és Csáky Zoltán készítette Kaláka-sorozat (amelyben moldvai csángó népi énekeseket, táncosokat, zenészeket is felléptettek) vagy a Tiszta forrásból c. sorozat, melynek szaktanácsadója Demény Piroska volt, fontos szerepet játszott a mozgalom kiteljesedésében.
Eurosport: Sporthírek, élő közvetítések és eredmények
Magnificat.ro